Csak úgy....

Azt hiszem, amióta írogatok, nem történt még meg, hogy konkrét cél nélkül, valamilyen általam fontosnak tartott, megosztani való információ nélkül kezdjek bele egy bejegyzésbe. Ennek is eljött az ideje.
Egy fantasztikusan jó zenét hoztam mára Nektek.

Miért?
Mert tegnap hatalmasat táncoltunk rá a gyerekekkel, lerázva az esős-nyafogós-problémákkal (bocs, feladatokkal) terhes nap negatív hangulatát.
Mert Nagyfiam, aki sokáig befogott füllel mászkált a gagyi háttérzenétől hangos üzletekben és egyéb helyeken (most is zavarja, de már nem fogja be a fülét), él-hal az efféle igényes zenékért, a valódi hangszerekért (különösképp a népi hangszerekért).
Mert volt szerencsénk egyszer gyerekestül részt venni ennek az együttesnek (Rackajam) a koncertjén, ami egy kedves emlék számomra, mert  csodabogár Nagyfiam "túl őszintén" viselkedett, ami a közönség egy részét lehet, hogy megdöbbentette, de az énekesnek (Ferenczi Gyuri) láthatóan tetszett... hm..a művészlelkek felismerik egymást...
Mert ezt eredetileg a Kaláka énekelte, úgy is jó volt, így újrahangszerelve meg egyszerűen zseniális.
Mert a jó zene gyógyít.
Mert a dal szövege nagyon kedves és nagyon aktuális számomra (a gyógyfüvek gyűjtésének varázslatos tudománya).
Hát akkor ne olvassatok tovább, inkább hallgassátok! :-)

A kép forrása:  https://www.facebook.com/pages/Patyi-Zsofia-Photography/405979386146730