Egy kis áttekintés

Messze még az út vége. Nem is nagyon tiszta még a végcél. Pontosabban egyetlen cél biztos: egészséges, boldog, teljes élet "kicsit más" fiunk és az egész családunk számára. Hogy ez a másság teljes elhagyásával (mert hiszek benne, hogy ez is lehetséges), vagy csak annak csökkentésével, teljes mértékben élhetővé tételével, sőt előnnyé változtatásával fog-e történni, azt még nem tudom. De a teljes, boldog, egészséges élet nem egy távoli jövőbeli cél, ez tulajdonképp minden napunk célja. Hogy élvezzük az utat is, bárhová is vezet, és ne felejtsünk el gyönyörködni a kilátásban.
Azért néha nem árt megállni és letekinteni a hegyoldalon, elégedetten pihentetni szemünket a már megtett úton, örülni a sikereknek, konstatálni a kevésbé sikeres mellékösvényeket.
Szóval mit is csináltunk eddig? (Csak a jelentős eredményt hozó változtatásokat írom le.)

• Először is találtunk egy emberileg, szakmailag csodálatos gyógypedagógus-pszichológust, aki rendkívül nagy körültekintéssel és hozzáértéssel diagnosztizálta gyermekünket (ezzel papíron is SNI lett, mely számos előnnyel járt később) és megadta a kezdő koordinátákat a fejlesztésben. Hozzá járunk évente kontrollra, ahol a hivatalos szakvéleményen kívül rengeteg nagyon hasznos tanácsot, iránymutatást kapunk. Kedves Szülők! Igen, vannak még a Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottságban is ilyen emberek!
• Az előző pontnak köszönhetően kaptunk az óvodában egy kedves és lelkiismeretes utazó gyógypedagógust, aki végigkísérte fiunkat az utolsó ovis napokig, heti 2 alkalommal foglalkozott vele.
• Az óvodai gyógypedagógus, és az első pontban említett szakértő ajánlására kerestünk egy TSMT terapeuta gyógypedagógust. Fiunk 4 éves korától kezdve járt heti kétszer csoportos TSMT tornára, és 3 éven keresztül csináltuk vele az egyéni TSMT-t, leírhatatlanul sok eredménnyel. Erről bővebben itt.
• Az iskolakezdés előtti két évben hordtuk hetente egyszer délutánonként az előző pontban említett gyógypedagógushoz egyéni fejlesztésre is, ahol főleg koncentrációt, finommotorikát és egyéb az iskolakezdéshez szükséges készségeket fejlesztettek.
• Sindelar-tréninget csináltunk az iskolakezdés előtti utolsó évben, erről bővebben később írok.
• Jártunk és járunk úszni, járt, és hamar megtanult görkorcsolyázni. Ezek fejlesztő hatásáról itt olvashatsz.
• Méregtelenítettük környezetünket, áttértünk a biomosásra, biotakarításra, biotisztálkodásra.
• Áttértünk a bioélelmiszerek fogyasztására (otthoni kertből, biopiacról, Nagyszülők baromfiudvarából és sertésállományából....örök hála Nekik a sok egészséges élelmiszerért!) Sikerült a család nagy részét is áttéríteni a környezet- és egészségtudatos kertészkedésre.
• 8 hónapja elhagytuk a cukrot, glutént, tehéntejet, egyre inkább magokkal váltjuk ki a gabonákat, haladunk a GAPs étrend felé.
• 6 hónapig szedtünk Moksa Elixírt.
• Szedtünk és szedünk (nem folyamatosan, inkább alkalmanként kúraszerűen) probiotikumot (Bio-Kult), halolajat, d-vitamint.
• Elsajátítottuk, és folyamatosan építjük be életünkbe az agykontrollt. Gyermekeink szerencsére szivacsként szívják magukba a módszereket, igazából nekünk kellene ebben szorgalmasabbnak, kitartóbbnak lenni (töröld-töröld :-)), de szerintem egyre szorgalmasabb agykontrollosok vagyunk :-)
• Elkezdte fiunk 2013 szeptemberében a Waldorf iskolát. Izgalmas volt az iskolaválasztás, iskolakezdés, de most úgy látjuk, itt nagyon a helyén van.

Igen, tényleg csak azokat a lépéseket írtam le, amelyek mérföldköveket jelentettek gyermekünk és családunk számára. Kedves Szülőtársam! Ha még az út elején álltok, sok-sok erőt, kitartást és humorérzéket (fontos!) kívánok Neked az előttetek álló eseményekhez. Bárhogyan is, remélem találsz a fenti listából olyat, mely számotokra is mérföldkő lehet. Ja, és szeretném, ha éreznéd, hogy nem vagy egyedül az úton.